SÜMEGI VÁR

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra oszt­ható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szerkezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458‑1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püs­pökök idejében végezték. Először a kis vár előtti na­gyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a belső kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építé­se. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püs­pökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várka­pitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű, ötszög alapraj­zú bástyát, melyet a későbbiekben. Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Szé­chenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezde­ményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a külső kaputornyot, mel­lé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségé­vel (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulás­nak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.

A vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor al­kotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható.