A PIHENÉS FELLEGVÁRA

SÜMEG

Városunk a Nyugat-Dunántúl egyik barokk gyöngyszeme, épületeiben szépen ötvöződik a múlt és jelen, a belvárosban vagy a várban sétálva érződik a hajdanán virágzó kor különleges atmoszférája.

Sümeg

Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök folytattak. A XVI. század folyamán, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált, amit a török seregek soha nem foglaltak el. A Rákóczi vezette szabadságharc leverése után az osztrákok felgyújtották és részben lerombolták.1656 és 1658 között Széchenyi György püspök kőfalakkal kerítette be Sümeg városát. Az egykori kőfalak egy része ma is látható. E falakon belül épült ki az ún. nemesi belváros. Központjában az 1649 után épített és 1724‑1733 között jelentősen kibővített ferences templom és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. Ezt övezi félkör formájában a belváros, mindössze két kis utcából és három térből álló területe. Itt található a Padányi püskök által 1756 és 1759 között építtetett és az osztrák származású Franz Anton Maulbertsch freskóival díszített plébániatemplom, a hazai barokk művészet egyik legismertebb alkotása. Kisfaludy Sándor (1772‑1844) költő szülőháza, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont, szintén a belváros legszebb részén fekszik.

A várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, melyben ma lovas központ működik.

Sümeg egyedülálló értékei